Tiszakeszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének

8/2011. (IV 12.) számú önkormányzati rendelete

A szociális ellátásokról

 

Tiszakeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. Tv. 1.§. (2) bekezdése, 25.§. (3) bekezdése, 26.§. 32.§. (1) és (3) bekezdése, 132.§. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A.§. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

 

A rendelet célja

1. §

 

(1) A rendelet célja, hogy az Sztv. helyi végrehajtásaként a helyi sajátosságoknak, megfelelően, meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, jogosultsági feltételeit, azok érvényesítésének garanciáit.

 

(2) A szociális segítséget (ellátást, szolgáltatást) minden olyan esetben, amikor az lehetséges, az egész család támogatására kell felhasználni és előnyben kell részesíteni azokat a szociális ellátási formákat, amelyek a család szerepét ez által is erősítik.

 

(3) A szociális segítség megítélése során az érintett egyének és családok esetében alkalmazni kell az egyéni felelősség elvét.

 

A rendelet hatálya

2. §

 

A rendelet hatálya kiterjed az Sztv. 3.§-a (1)-(3) bekezdéseiben, valamint az Sztv. 7.§. (1) bekezdésében meghatározott, Tiszakeszi község közigazgatási területén élő személyekre.

 

Értelmező rendelkezések

3. §

 

(1) Az Sztv. 4.§-ában foglalt rendelkezések.

 

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, különösen, ha a kérelmező családjában, vagy egyedül élőként:

a) akinek súlyos – tartós –betegsége, vagy hosszabb ideig tartó kórházi gyógykezelése -, vagy rokkantsága jelentős jövedelem kiesést okozott,

b) aki átmenetileg létfenntartást veszélyeztető olyan élethelyzetbe került, hogy az azonnali intézkedés elmaradása súlyos veszélyhelyzetet teremtene (különösen elemi kár, vagy baleset, nyugellátás folyamatban lévő megállapítása).

Eljárási rendelkezések

4. §

 

(1) Az Sztv-ben és az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti igényeket a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. Az eljárás – indokolt esetben – hivatalból is megindítható.

 

(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, a jogosultsági feltételek fennállását – a közös háztartásban együttélést, a saját háztartáson belüli eltartást, vagyoni és jövedelmi viszonyaikra vonatkozó nyilatkozatokat, a jövedelemmel nem rendelkező nagykorú személy esetében a rokkantságot, fogyatékosságot, munkanélküliséget, az önkormányzattól vagy szociális intézményektől igénybe vett ellátást, közüzemi vállalattal szemben fennálló díjhátralékot – köz -, vagy hitelt érdemlő magánokirattal, illetve a Polgármesteri Hivatal az önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni.

 

(3) Az e rendeletben szabályozott támogatásokat igénylők szociális, vagyoni körülményeinek, valamint egészségi állapotának megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni, továbbá házi orvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény javaslat kérhető. A vagyoni körülmények további tisztázása érdekében a kérelmezőre és vele azonos lakásban élő közeli hozzátartozókra vonatkozóan – hozzájáruló nyilatkozatuk alapján – további információk beszerezhetők. Az adatok beszerzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat – a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon – a kérelmező köteles beszerezni és az eljáró hatóságnak átadni.

 

5. §

 

(1) Az e rendeletben megállapított ellátások kifizetése történhet készpénzben, pénztári kifizetéssel a Polgármesteri Hivatal házipénztárából, valamint bankszámlára történő átutalással.

 

(2) Nem állapíthatók meg az e rendelet alapján nyújtható támogatások, illetve a már megállapított jogosultságot, támogatást meg kell szüntetni, ha az eljárás során az igénylő vagy vele azonos lakásban élő közeli hozzátartozó

a) valótlan adatokat közöl, vagy a tényeknek nem megfelelően nyilatkozik,

b) jó szociális helyzete, életvitele, életmódja ezt nem indokolja, különös tekintettel arra, ha a részére folyósított támogatás éves összegét elérő, vagy azt meghaladó értékű ingóságot, ingatlant vásárol, a támogatás folyósításának időtartama alatt,

c) az Sztv. 4.§. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik,

d) a jogosulatlanul felvett szociális ellátás visszafizetésére lett kötelezve, de visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a tartozás részletekben történő levonásához hozzájárul.

 

 

 

6. §

 

A rendeletben meghatározott juttatások megállapítására hatáskörrel rendelkezik:

(1) Átruházott hatáskörben az Önkormányzat Humán Szociális és Sport Bizottsága a következő juttatások esetében:

- rendkívüli „vis major” támogatás.

 

(2) Átruházott hatáskörben a Polgármester a következő juttatások esetében:

- az Sztv. 38.§. (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatás

- temetési segély .

 

II. Fejezet

 

Pénzbeli ellátások

 

Rendkívüli „vis major” támogatás

7. §

 

(1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére rendkívüli „vis major” támogatást nyújt.

 

(2) Rendkívüli „vis major” támogatásként egyösszegű támogatás nyújtható annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

 

(3) A „vis major” támogatás a rendkívüli méltánylást érdemlő esetben hivatalból, vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal, jövedelemre való tekintet nélkül adható.

 

(4) A támogatás összege minimum: 10.000,- Ft.

 Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni. 

 

(5) A „vis major” támogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően.

 

(6) A kérelem elbírálásáról a Humán, Szociális és Sport Bizottság átruházott hatáskörében dönt. A bizottság döntése ellen a képviselő-testülethez nyújtható be fellebbezés.

 

 (7) Rendkívüli „vis major” segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben

a) a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és

b) a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére a „vis major” segélyt természetben kell megállapítani.

 

(8) Az (7) bekezdésben foglalt természetbeni ellátás formái jellemzően a következők lehetnek:

- a település élelmiszert forgalmazó boltjaiban kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvető élelmiszerek vásárlására jogosító utalvány.

- építési anyag, tüzelő megvásárlása az önkormányzat által.

 

(9) A „vis major” segély megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő – biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik.

 

Temetési segély

8. §

 

(1) Az Önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, akinek állandó lakóhelye Tiszakeszi településen van, és aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

 

(2) Temetési kérelmet a polgármesternek címezve lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

 

(3) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.

(4) A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(5) A temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is, ha a segélyt megállapító határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről. 

 

(6) Ha a temetési költségek viselése az eltemettető, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, ennek igazolására a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, ebben az esetben – kérelemre – a temetés költségét az önkormányzat megelőlegezi, amit 8 hónap alatt kell visszafizetni az önkormányzat pénztárába.

 

(7) A segély összege mindig a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10 %-a, amelynek összege 2011. évben 15.000,- Ft. 

 

 

 

 

Ápolási díj

9. §

 

(1) Az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző rendszeres időközönként, legalább fél évente ellenőrzi, és az ellenőrzés tapasztalatairól évente, illetve nem megfelelő kötelezettség-teljesítés esetén az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.

 

Rendszeres szociális segélyezettek együttműködési kötelezettsége

10. §

 

(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

a) A mezőcsáti Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Humánszolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatával, mint együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá az ellátást folyósító Önkormányzattal együttműködni.

b) A rendszeres szociális segély folyósításáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül – nyilvántartásba vétel céljából – az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni.

c) Írásban megállapodni a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról.

d) Az együttműködésre kijelölt szerv által szervezett beilleszkedést -, illetve munkába állást segítő program kidolgozásában együttműködni, a programokon részt venni, a program sikeres végrehajtása érdekében minden tőle elvárhatót megtenni.

 

(2) A mezőcsáti Kistérség Humánszolgáltató Központ keretében működő Családsegítő

Szolgálat kötelezettségei:

a) Figyelemmel kíséri az aktív korúak megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján a szolgálatnál történő megjelenéskor nyilvántartásba veszi.

b) Tájékoztatja a rendszeres szociális ellátásban részesülő személyt, a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól.

c) A nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és abból a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

d) Folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és

legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést

segítő programban foglaltak betartását.

e) Évente egy alkalommal írásos értékelést készít beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, amennyiben szükséges –a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával – módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

f) Jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

 

11. §

 

A beilleszkedést segítő program típusai

a) mentálhigiénés életmódot formáló egyéni- és csoportos foglalkozások

b) egyéni készség- és képességfejlesztő foglalkozás

c) életvezetési tanácsadás

d) személyiségfejlesztő tréning

e) munkavégzésre felkészítő- és integráló program

f) képzési, átképzési program

 

12. §

 

Az együttműködés megszegésének esetei

Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az aktív korúak ellátására jogosult – a rendszeres szociális segélyben részesülő – személy számára felróható okból

a) Az aktív korúak ellátására vonatkozó jogosultságot megállapító határozatban megjelölt határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál.

b) A Családsegítő Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja.

c) A számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt.

d) A beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre.

 

III. Természetben nyújtott szociális ellátások

 

Közgyógyellátás

13. §

 

(1) A Szociális törvény 50. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a képviselő-testület által itt meghatározott feltételek fennállnak:

Méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot lehet megállapítani annak a személynek, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri.

(2) A közgyógyellátás iránti kérelem elbírálásához a havi rendszeres gyógyító ellátásokról a 63/2006. (III. 27.) Kormány rendelet 10. számú melléklet alapján kiállított háziorvosi igazoláson túl szükséges a (2) bekezdés szerinti igény esetén a kérelmező és családja jövedelemigazolása.

 

 

 

 

IV. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

14. §

 

(1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére – a szociális törvény 86. § (1) bekezdése alapján - a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat nyújtja:

- lakosságszámtól függetlenül

          - az étkeztetést,

          - a házi segítségnyújtást

          - jelzőrendszeres házi segítségnyújtást

- a lakosságszám nagyságából következően:

- a családsegítést, valamint

- az előzőekben nem említett, egyéb szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást.

 

Szociális információs szolgáltatás

15. §

 

(1) A szociális információs szolgáltatás célja, hogy a szociális törvényben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban.

 

(2) A szociális információs szolgáltatás keretében részletes tájékoztatást kell nyújtani

a) a Szociális törvényben, illetve a Gyvt.-ben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatban;

aa) a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétellel kapcsolatos eljárási kérdésekről;

ab) a helyben nem elérhető ellátások, szolgáltatások elérhetőségéről és igénybevételük módjáról;

b) a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, a családtámogatási ellátásokkal, a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokkal, valamint a fogyatékossággal összefüggő ellátásokkal kapcsolatban;

ba) az ellátás megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv elérhetőségéről;

bb) az ellátások igényléséhez szükséges iratokról;

c) ifjúsági ügyekben.

 

(3) Ha a tájékoztatást kérő személy által igényelt szociális szolgáltatás helyben nem érhető el, a szociális információs szolgáltatást nyújtó intézkedik az ellátási lehetőségek felkutatása érdekében, valamint segítséget nyújt az ellátást nyújtóval való kapcsolatfelvételben és az ügyintézésben.

 

(4) A szociális információs szolgáltatás elérhetőségéről és a szolgáltatás keretében biztosított információk köréről a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon kell tájékoztatást nyújtani.

 

(5) A szociális információs szolgáltatással kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal szociális igazgatási főelőadója látja el.

 

Étkeztetés

16. §

 

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

          a) koruk,

          b) egészségügyi állapotuk,

          c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

          d) szenvedélybetegségük, vagy

          e) hajléktalanságuk

miatt.

 

(2) Kor miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha betöltötte a70. életévét.

 

(3) Egészségi állapota miatt minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a házirovos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: erősen legyengült, fekvő beteg, stb.

 

(4) Fogyatékosság, illetve pszichiátriai betegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: testi fogyatékossága, értelmi fogyatékosság, pszichiátriai állapot.

 

(5) Szenvedélybetegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: olyan szenvedélybeteg, ami miatt képtelen az ellátás biztosítására.

 

(6) Hajléktalanság miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, s a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

 

17. §

 

(1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat:

          a) az ellátást igénybe vevő jogosult

          b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

          c) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy

köteles megfizetni.

 

(2) A térítési díj megállapítása érdekében az érintettnek kérelmeznie kell a jövedelemvizsgálatot.

 

18. §

 

(1) Az Önkormányzat az étkeztetési feladatát a Napközi Otthon Konyhájának bevonásával látja el.

           -A Napközi Otthonban igénybe vehető étkezéssel, (helyben fogyasztással, vagy étel elvitellel), valamint

          - az étel házhoz szállításával biztosítja.

 

(2) Az étkeztetés nyújtás konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

 

Házi segítségnyújtás

19. §

 

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

 

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

 

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

 

(4) A házi segítségnyújtást a gondozási szükséglet vizsgálata során adott szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

 

(5) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát a (3) bekezdés szerint kezdeményezni kell.

 

(6) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az intézményi elhelyezés keretében történő ellátást.

 

20. §

 

(1) A házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni.

 

(2) A térítési díj megállapítása érdekében az érintettnek kérelmeznie kell a jövedelemvizsgálatot.

 

21. §

 

Az Önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Mezőcsáti Kistérség Humánszolgáltató Központ intézményi háttérrel látja el.

 

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

22. §

 

(1) Az önkormányzat a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása érdekében az Szt. 65.§.-ában foglalt feltételek szerint jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít.

 

(2) Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtási feladatot a Mezőcsáti Kistérség Humánszolgáltató Központ intézményi háttérrel látja el.

Családsegítés

23. §

 

(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

 

(2) A családsegítés keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok tervezését,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

 

(3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

 

24. §

 

(1) Az Önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Mezőcsáti Kistérség Humánszolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata által látja el, melynek neve, címe: Mezőcsáti Kistérség Humánszolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (Tiszakeszi, Posta út 22. sz.)

 

(2) A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

 

 

V. Záró rendelkezés

25. §

 

(1)  A rendelet 2011. április 15. napján lép hatályba.

(2)  A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 4/2008. (IV.10.) önkormányzati rendelet a módosításaival együtt.

 

Tiszakeszi, 2011. március 29.

 

 

Sipos Imre                                                     Kruj Tímea

polgármester                                                     jegyző
ZÁRADÉK

 

A rendelet kihirdetésre került!

 

2011. április 12.

 

                                                 Kruj Tímea

                                                         jegyző